Gianni Morandi és gyönyörű olasz tájak

Sok-sok tej

Tegnap este érkezett meg az 5. liter tejünk, ami felhasználatlanul maradt a héten.
Sokat gondolkodtam, mit tegyek velük.
Első gondolatom az volt, hogy 3 litert átküldök anyuéknak.
Majd elkezdtem gondolkodni egy jobb megoldáson. Hiszen egy nap alatt náluk se fogyott volna el ennyi.
Így este készítettem egy literből eperpudingot, egy literből reggel főztem tejberizst,
egy liter megaludt, abból túrót készítettem. Egy litert adtam anyuéknak, egy litert megittam.
Megoldottam a felhalmozódást.
Örülök, hogy találni a neten aludttejes recepteket, elraktározom ezeket az információkat, mert néha a tej sajnos megalszik a hűtőben.
Régebben azt le se merem írni, hogy kiöntöttük, de most már fel fogom használni azt is.
Ha író felhasználásra tudtok ötleteket, osszátok meg velem!

Mi minden kerül elő...

Azt gondolom, valószínű, hogy ezt a listát még bővíteni fogom.
Amióta kertészkedem a vadon-kertünkben, ezeket a dolgokat találtam:

1. Egy fél karú olló
2. egy hosszú, lapos, lukacsos vasdarab
3. egy fél pár fekete férficipő, teli földdel
4. egy korhadt létra (földbe ásva)
5. pudingos pohár
6. vaslánc
7. vezetékdarab
8. egy rozsdás vasdarab
9. és egy kis gereblye. Ez utóbbit használni is tudom:)

Ha van olyan, amit ti is találtatok kertészkedés közben, és kedvetek van megosztani, érdeklődéssel olvasnám!
És egyben várom is. Remélem, írtok!

Rohanó napunk örömei, és bánatai

Ma volt Bogikánk első szülinapja. Már hajnalban énekszóval köszöntöttük.
Később, ebédnél ő köszöntött engem avval ,hogy rám borította a tejbepapit.
Komolyan nem tudom, hogy mit szeret ez a kölök...
( a húson és a tejtermékeken kívül).
Délután megkaptuk a húsvéti pakkot a bátyámtól , Németországból. Mindenféle finom csokit és gumicukrot küldött nekünk, Bogikának meg plüss szarvast.
Nagyon aranyos bátyuskám van.
Egyelőre nem tudtam lefotózni semmit, mert kimerült az akkum a gépben.
Majd holnap.

Aztán késő délután voltunk Édesanyámmal Szentendrén, megnéztük a kertet. Virágban pompázik a peóniabokor. Gyönyörű, lila virágokat bontott, és minden évben egyre többet.
Sajnálom, hogy nem tudtam lefényképezni. Ezt a képet a neten találtam, sajnos nem saját. És nem is ugyanaz, mert a mienk peónia-fa.
De, hogy a hangulat meglegyen, hát felraktam.
Jövőre még több virága lesz, tán bele se fog férni a fényképezőgép képébe.:)

Kis Bogikámnak, első születésnapjára

Kedves Bogi!

Egy évvel ezelőtt már nagyon izgultam, hogy mi lesz, hogy lesz. Féltem a császármetszéstől. De egyben, nagyon vártam a Veled való találkozást.
Ahogy megszülettél, elkezdtél rettenetesen hangosan sírni.
Te voltál a leghangosabb gyerek az osztályon.
De amikor odaraktak hozzám , elhallgattál, megnyugodtál.
Nagyon meghatódtam, és sosem fogom elfelejteni ezt a pillanatot.
Nagyon szeretlek, kedvesem.

Amikor kiderült, hogy kisbabánk lesz, akkor pont a 139.zsoltárt olvastam.
Minden pillanatodat a Jóisten intézte, hogy jó legyen. Hálát adok érted, hogy létezel, minden nap, az Atyának.
Ezt a videót is azért töltöm ide fel, hogy majd egyszer te is megértsd, mennyire szeret minket az Atya.
Igen, elsősorban Ő tervezte el, hogy legyél. És, milyen jó, hogy így tervezte.
Köszönöm neked Atyám , a kislányomat!

Roger testvér emlékére...

Ma délután a Duna televízión néztem meg sokadszorra a Roger testvérrel való beszélgetést. Erről jutott az eszembe, hogy a blogra is fel kéne rakni egy szép taizéi imát. Igaz, én sosem jártam Taizében, de énekeltem kórusban, és kórus nélkül is sokszor taizéi dalokat, és nagyon szeretem őket. Annyira el tudja csöndesíteni az ember háborgó lelkét, hogy igazán alkalmasak egy-egy imaóra elé.
A megfáradt, kiégett lelkeket is lángra tudja lobbantani. Ezt éreztem, amikor Perugiában jártam kórussal, és az imát hátulra szorítottam, elé minden más jöhetett: a gyönyörű olasz tájak, a szép épületek, a finom pizzák, a barátok, a sok fagyi, a vég nélküli fényképezés. De személyesen nem szóltam az Úrhoz. És egy taizéi imanap megkönnyítette az Istennel való beszélgetés újraindulását, és a csendességet.

Ajándék

Nekem ajándék
a béke,
mit Tõled kaptam,
s mint melegét a katlan,
õrzöm magamban.

Nekem ajándék
a szelídség,
ami Belõled árad,
s ha türelmem fárad,
elég egy tekintet Feléd,
s magamra öltöm
az alázat köntösét.

Nekem ajándék
a tájék, ami körülvesz,
minden fû, fa, virág,
hisz Általad teremtetett
a világ.

Nekem ajándék
az élet,
ami nem holmi
kísérlet,
mert egy és
megismételhetetlen,
s nem mindegy,
mit, mikor, hogyan tettem.

Nekem ajándék
a gyermek,
miként virág a kertnek.
Ajándék,
mert Tõled kaptam,
benne folytatódik létem,
e földön benne vagyok
halhatatlan.

S mi szívemnek
a legnagyobb ajándék,
mint gyermeknek a játék,
mi önfeledt örömet ad:
a legnagyobb ajándék
Te vagy Magad.
( Makra Ildikó)

Kis hercegnőm...

... habos-babos szoknyácskában, Feltámadás ünnepén.

Csiszér Laci énekel

A készület napja

A készület napja amúgy a péntek, de nálunk a mai nap volt.
Mivel csak este ünnepeljük a Feltámadást, ezért addig mindennek ragyognia kell, illetve kész kell lenni az ételekkel. Ebédet is kell enni, de böjti étel kell, így döntöttem a majonézes krumplisaláta mellett.

Majonézes krumplisaláta:
3 db lilahagyma
fél kg krumpli
4db keményre főtt tojás
majonéz
só
curry
petrezselyem
kakukkfű
3dl tejföl

Krumplit főzni,majd szeletelni. Minden mást is szeletelni, aztán összekeverni.
Nem egy nagy munka, de a krumpli főzése miatt eltart egy darabig.

A piros tojásokkal most nem sokat bíbelődtem, mivel mindig annyi időm van a konyhai munkára, amíg alszik a baba.
Így a sonka levébe beleraktam a hagymahéjakat, és benne főztem meg a tojásokat.
4-5 órát hagytam állni benne, majd kiszedtem.

A kalács tésztáját innen tudjátok letölteni.

Húsvét

"A haldokló Jézus a bizonyíték arra, hogy Isten haraggal van a bűn felé, de a feltámadt Jézus azt bizonyítja, hogy Isten szeret, és megbocsát."
Lorenz Eifert

Mecsináltam!

Újra lehet megjegyzést írni!
Más: Beszereztem török szegfűt is, és két rózsát. Egy futót, azt a bejárathoz ültettem, meg egy sárga tearózsát, ez a rózsakertben kapott helyet. A törökszegfűket a kert elé fogom ültetni.
Megvettem ma a friss zöldséget, párom tegnap a házi sonkát, és a házi tojásokat. Holnap, vagy ma este elkészítem a húsvéti kalácsot is.
Már karácsony óta gyűjtöm a hagymahéjat a húsvéti tojásfestésre. Minden fej hagymából, ami felpucoltam ez idő alatt, került a dobozba héj. Ha mégsem lesz elég sötét színe az így festett tojásoknak, akkor Bogikám meg n em evett céklapüréjét is fel fogom használni az ügy érdekében.

Vadvilág itthon

Ma Szentendrére kellett mennem, lábfájdalmam miatt. Odafelé kocsival vittek, vissza viszont gyalogolnom kellett. Miközben szenvedéseim a csúcspont felé törekedtek, / a lábam egyre jobban fájt/, láttam egy csokor csillagvirágot a fák között. Egy halott vagy sütkérező siklót, és egy vaddisznócsaládot. Ezek közül a virágnak örültem a legjobban. Megmondom őszintén, nem rajongok a kígyókért, és féltem a vaddisznó-mamától, a kicsinyeit féltő szeretettől, és nem tudtam hirtelen, mit tegyek, amikor egy méterre mögöttem átfutottak az úttesten. Elég ijesztő volt. Aztán megláttam, hogy honnan jöttek. Egy óriási lótrágyakupac volt a mezőn. A kan még ott eszegetett a család többi tagjának távozása után is. Úgyhogy igyekeztem elég gyorsan, és csendben továbbállni. Ezután már csak lapított békával "futottam össze", de már szeretnék egyszer élőt is látni. A békákat szeretem élve is.

Kerti munkálatok, és eredmények

Vasárnap, rézsűnyírás közben felfedeztem két szál kardvirágot, a kerítésbe nőttek bele, de hozzánk fognak virágot hozni. Az lenne a legjobb, ha elszaporodnának a rézsűn. Jó lenne a kert végébe tekinteni.

A tulipánjaim mind nyílnak, és , felfedeztem, hogy az almafa is ezt teszi.

Munka annyi van, hogy csak na, győzze az ember erővel.
De, mindig csak keveset, de azt precízen csinálom. Így én se fáradok halálra, meg a kert is halad a megújulás felé.

Bogikát is lefényképeztem a hátsókertben, de neki annyira azért nem volt ínyére ez a dolog. (Amint a kép is mutatja).

Ami rám nagy hatással volt...

Bizonyára mindenkinek vannak olyan kedves olvasmányélményei, amelyek teljesen átformálják bizonyos dolgokról való gondolkodásukat.
Most egy zenei alkotásra hívnám fel a figyelmet, amely rám nagy hatással volt. És, amikor ilyen dolgokkal kell szembenéznem, mindig erre gondolok.
Írjátok meg, nektek mi az, ami ilyen nagy hatással volt rátok!

Csodálatos az Isten!

Virágvaránap

Azon a napon virágzott a Föld!
Pálma nőtt a tövisek helyében,
amikor annyi kiáltás hangzott:
„Áldott, Aki jön az Úr nevében!”

Ó, az a nap nem tartott sokáig.
este lett, s elmúlt a többi között,
bár összeértek a keresztutak,
s az örök győzött az idő fölött;

de akkor ott, a virágos lejtőn,
ahová az a kis szamár lépett,
még nem tudta más, csak az Úr tudta!
A szívek lángja ellobbant, kiégett!

A földi út kezdete és vége
átívelt a virágvasárnapon,
hogy a halálon győzzön az élet
a dicsőséges húsvét hajnalon.

(Lukátsi Vilma)

Hangulatom...

Nagyapámtól tanultam...

Nagyapámtól, majd pedig anyukámtól,apukámtól tanultam a kert szeretetét.
Nagyapa nagyon aprólékos gonddal dolgozott, és jó volt vele lenni. Mindig olyan munkát adott nekem, akkor még kicsi lánynak, amit szépen meg tudtam csinálni. Szerettem vele dolgozni. Sokszor gondolok Rá, amikor kertészkedem. Ez a vers is egy ilyen nagyapáról szól:

Cseri János: A kert

Kicsiny talpalatnyi föld;
megtanít élni a természet
és a jó példa: Nagyapám,
ki benne soká elszöszmötölt.

Kedvet, korán keltett,
mint a nyári napsugár,
hívogatott: Gyere...
és mennem kellett.

Látva, hogy nő fazékig az étel,
...számtalan apró csoda,
vértezett tudással,
felfedte titkait két kezével.

Ebéd mindig délben volt.
Sparhelten lábas,
benne a termés,
a rádióból nóta szólt.

Nagyim magáért kitett,
mindent az asztalra,
a vén diófa alá,
s desszertnek hókifliket.

(... máskor csöröge
volt a nass, ha "nem látta"
kezemen mily nyomot hagyott,
a kert zöldje, röge.)

Vödörnyi kútvízben szóda...
Állt az idő ebéd után,
míg a fröccsöt
nagyapám elkortyolta.

Kártyáztunk is sokat.
Folyt a szó, a múlt,
mint forrás fürdetett,
láttam ős családomat.

Ük és szép-apák,
...éltek-haltak...*
szívük szerint,
védték a Magyar hazát.

Kicsit gyomláltam,
még délután
locsoltam, - könnyeimmel
büszkén -, bátran.

Az este tanyát vert,
kék madár dalolt trillákat
fűzve az ég alatt...
elpihent a kert.

Reggeli séta

Minden reggel, így ma is, teszünk egy órás körutat Bogival. Hol kutyástul, hol Huncut nélkül. Ma nélküle mentünk. Megnéztük a piacot, és épp jókor mentünk, mert kint voltak ismét a cserepes növény árusok. Így ismét vettem néhány tő nefelejcset, és két tő babarózsát is.:)
Közben édesapámmal is összefutottunk, s tőle kaptunk még néhány virágmagot is, úgyhogy egy időre el leszek látva ültetni valóval.
Még nem gondoltam ki , mit hová teszek, de lassan összeáll fejemben a kép.

Amit Bogim énekel is /babanyelven/

Én kis kertet kerteltem...

Amit hallgatni, érezni, gondolni jó

Túrós rétesem

Réteslapból készült, eléggé ad hoc jelleggel, de finom lett.
Így készítettem:
Fél kiló túróhoz, egy nagy tálban, tettem három evőkanál porcukrot, egy nagy kanál reszelt citromhéjat, három tojás sárgáját, egy evőkanál búzadarát, és kb.200g tejfölt.
Felvertem a tojásfehérjét, beleforgattam.
Sütőlapon (szilikon) a rétestésztát megkentem olvasztott vajjal, és rászórtam egy kis búzadarát. Beleraktam a tölteléket, és feltekertem. Tetejét szintén olvasztott vajjal megkentem, porcukorral megszórtam, és előmelegített sütőben , 180 fokon, 20 perc alatt megsütöttem. Tetejét utólag is cukroztam.
Így nem lett nagyon édes, de mások szerint is, finom lett.

Szeretet himnusza, részlet (Szent Pál)

"Most csak töredékes a tudásom,
Akkor majd úgy ismerek,
Ahogy én is ismert vagyok.
Most megmarad a hit, remény, szeretet,
Ez a három,
De köztük legnagyobb a szeretet.
Törekedjetek a szeretetre!"

"Vadócba rózsát oltok...

...hogy szebb legyen a föld!" /Mécs László/




Mécs László
Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld

Május. Rózsálló reggel. Remény, ígéret, harmat.
A szélbe fütyörészem a hajnalos vigalmat.
Kószálni jött ma kedvem: apostolok lovára
kapok s vaktában érek egy messzi kis tanyára.
A kakas még az ólban pitymallatot rikongat,
az égbe fúrt pacsirta fittyet hány éji gondnak,
dalától messze rebben bimbóról bánat, szender.
A ház előtti kertben a kis padkán egy ember.
Apokaliptikus, vad formája és nézése:
a fél szemére vak és helyén gödör van vésve,
haja nyíratlan, félősz, bozontos, mint szakálla,
bakancsa és kabátja dróttal van összezárva.
A reggelt ráköszöntöm, mert testvér-mód kíváncsi
vagyok sorsára s kérdem: Mi jót csinálgat, bácsi?
Zord, bömbölő beszéde minden zugot betölt:
"Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld!"

Nagy kert. S amerre nézek, száz rózsa rózsa hátán,
ráfutva fára, falra, ribizkén ül, salátán,
vad összevisszaságban, befonva minden ösvény,
s bimbó bomol belőlük özönnel, egy se fösvény.

Közöttük ül, szemezget e félszent, félig őrült
s beszélni kezd, lemetszve egy vadhajtást a tőrül:
---Az Élet mosolyogva száguldott hajnal-hintón,
harmatja, csókja égett minden új ember-bimbón:
s diplomaták, bitangok öt évig kaszabolták
ágyékok szép vetését... a földet letarolták...
fiam, szemem kilőtték... s mit elrontottak ők:
vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld!

Most konferenciáznak a nagy szélhámosok,
hogy csírában megöljék, mi újra él, mozog...
S míg lakomákon dőzsöl, ki milliókat ölt:
vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld!"
Testvéri szánalomból a szívem rádorombol:
Bátyám, én lelket oltok az evangéliomból,
midőn kobzom jóságos zenéjű verset költ:
vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld!

Citromlikőrjeim is készültek

Már két hete, hogy áznak a vodkában a citromjaim , most új szakaszba léptek. Cukorszirupot és habtejszínt adtam hozzá, és üvegekbe töltöttem.MMMMM... Nagyon finomak lettek. Hűtőbe csak azt teszem, amit megkóstolunk, elvileg alkoholtartalmuk miatt hűtetlenül is elállnak. De közelednek az ünnepek... soká nem fognak állni.
A recept egyszerű volt, én nem teljesen így csináltam.
1 kg citrom héja,leve,
1 liter alkohol /én 7dl-t tettem bele/
1 kg kristálycukor
1 liter víz

Ehhez tettem még 1 liter habtejszínt. És így tényleg nem olyan erős... amit mi már meg se bírunk inni. Hanem selymes, lágy. Igazi finomság.
Elkészítése:
Citromok héját, és a kifacsart levét üvegbe töltöm a 7dl vodkával, és két hétig némi összerázással , kamrában érlelem.
utána 1kg cukor és 1l víz keverékével szirupot főzök, mikor kihűlt, hozzáadom a citromhéjtól mentesített vodkát.
Majd a liter tejszínt. üvegekbe töltöm, és még két hétig érlelem.
Fogyasztás előtt két napig hűtöm.

Tavaszi séta az erdőben, falun